|
Sepsiszentkirály rövid története |
| Sepsiszentkirály határa Sepsiszentgyörgy külvárosától, Szemerjától délre, az Olt völgyétől a Székföldig terjedő sík és dombos-hegyes vidéken terül el nyugat-kelet irányban. A falun keresztülfolyó patakocska, Falu pataka vagy Szentkirály pataka az Oltnak a Baróti hegyekből eredő mellékvize. A település két fő utcája párhuzamosan halad a patakkal. |
 |
| A falu első írásos említését már 1334-ben a pápai dézsmajegyzékben megtaláljuk: sacerdos de Sancto Rege néven, ahol megemlítik, hogy Domokos nevű papjuk dézsmát fizet. A helység neve arra utal, hogy templomát az első magyar király, Szent István tiszteletére emelték. Valószínűleg e templom helyén áll a mai unitárius templom. A reformáció idején a helység lakói unitárius hitre térnek át, napjainkban is az őslakosság, a falu lakosságának kétharmada unitárius és csak egyharmada református. A református templom 1879-ben épült. |
 |
|
A falu története követi Háromszék lakosságának történetét. A kezdetben teljesen szabad székelyek lakta falu szinte 1848-ig megtartotta ezt a státusát, az a kevés jobbágy- és zsellércsalád, akik az idők folyamán a faluban laktak, nagyrészt jövevények voltak. 1567-ben 30 kapuval jegyezték fel, 1614-ben a Bethlen-féle összeírás a faluban 53 szabad székely családfő mellett mindössze egy zsellér családfőt említ. A falu lakói közül aránylag kevesen vettek részt a Rákóczi-féle szabadságharcban, viszont sokat szenvedtek a megszálló osztrák katonaságtól. A XVIII. században a falu határa a szántóföldek tekintetében 3 fordulóra van felosztva, jó közepes minőségűek, megtermik a búzát, a rozsot, és jól szánthatók 4 ökörrel. Az 1848-as forradalomban szép számmal résztvettek a falu lakosai. Szentkirály a jobbágyfelszabadítás után, majd a kapitalista fejlődés megindulása után is megőrizte mezőgazdasági jellegét. 1879-ben itt alakult néhány munkással az első kisebb székely szövőgyár. Az első, de főleg a második világháború után megkezdődött a lakosság elvándorlása; kezdetben a két világháború között kisebb mértékben a környező városokba, majd messzebbre is. Az eltávozott családok házait sepsiszentgyörgyi és máshonnan származó polgárok vették meg üdülőnek, hétvégi nyaralónak.
(Janitsek Jenő – Hári Gyula) |
 |
|
